ADASSÉK CSEND
|
ADASSÉK CSEND "Elpihent a nagyvilág, elpihent a lomb..." "Csendesen leszáll az est, lelkem megpihen..." Az egyházi énekek között is találunk ilyet: "Csendes éj, szentséges éj. Mindenek álma mély..." Emlékszem, egy életvidám 55 éves ismerősöm halkan, mosolyogva mondta a rokonának, a hegedűművésznek, mikor a művész Bach G-moll Adagio-ját játszotta: - Ez gyönyörű volt. Ha meghalok, ezt játszd el a síromnál. Rohanunk. Nem telt el egy év. A hegedűművész az életvidám rokon sírjánál hegedűjével imádkozta az Adagio-t. Bach és géniusz-társai - amint ezt műveik mutatja - hangszereikkel, műveikkel egész életükön át imádkoztak. Most is jön egy lehetőség a jóra. Jön egy nap, és egy csendes éj, amelyen elmélyülhetünk. Bár a lépcsőházban és az utcán már napok óta durrognak a petárdák, reménykedem. Adassék csend, és áldassék meg a csend. Sok kórteremben ki is van írva: "A csend gyógyít." Lám, a csend még a testi betegségeket is gyógyítja, de legalább elősegíti azt. A beteg, fájó lelket viszont szinte csak a csend menti meg az összeroppanástól, és emeli fel a porból az emberi méltóságra. Mátészalka, 2007. december 23. Dr. Sőreg István
|
